Ittas járművezetés
Közismert, hogy a szeszesital fogyasztás hatására nő a reakcióidő, kedvezőtlenül változik a veszélyérzékelő és elhárító képesség, s az alkohol a látóidegekre is rendkívül hátrányosan hat. Az ittas járművezetés nem csak Magyarországon, hanem egész Európában kiemelt közlekedésbiztonsági probléma. Az Európai Unióban a gyorshajtást követően az ittas járművezetés számít a halálos kimenetelű közlekedési balesetek legfőbb okának, mely veszélyességét fokozza, hogy az ittas vezetők többsége általában a megengedett sebességet is túllépi. Szakértői becslések szerint az EU útjain közlekedő járművezetők mintegy 2-3 %-a ittasan vesz részt a közúti forgalomban, s a közlekedési balesetben életüket vesztett járművezetők halálát 30-40 %-ban az alkoholos befolyásoltság okozza.
Az ittas vezetés visszaszorításával a közúti tragédiák kb. 25 %-a lenne megelőzhető, ami évente mintegy 9-10.000 ember életének megmentését jelentené a közösség tagállamaiban. Az ittas járművezetés Magyarországon is prioritást élvez a közlekedésbiztonsági intézkedések sorában. Az európai országok többségéhez hasonlóan – az Európai Bizottság ajánlásának megfelelően - az ittas vezetők kiszűrésére a magyar rendőrség is a véletlenszerű légalkohol ellenőrzést alkalmazza, mely azt jelenti, hogy a jármű leállításához nem szükséges előzetes gyanú megléte (pl. bizonytalanul közlekedő jármű észlelése).
A hatályos hazai szabályozás alapján hazánkban járművet az vezethet, akinek szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. A Rendőrség az ittas járművezetés felderítésére, ill. bizonyítására első sorban a gyorsabb és humánusabb megoldást jelentő légalkohol ellenőrzést alkalmazza. Amennyiben légalkohol-vizsgálatra egyéb okok miatt – pl. súlyos alkoholos befolyásoltság, légúti betegség, mintaadás megtagadása stb. – nincs mód, az intézkedő rendőr jogosult az elkövetőt vér- és vizeletminta vételre előállítani.
A balesetek számát tekintve azok 13 %-nál állapítható meg valamelyik résztvevő fél valamilyen szintű ittas állapota. Ide értendő a valamilyen szertől bekövetkezett bódult állapot is. (drog, bódító szerek..)
A KRESZ így szabályozza: „4. § (1) Járművet az vezethet, aki
a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs;
b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
(2) A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(3) Az (1) bekezdésben említett engedélyt a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.”
A szabálysértési értékhatár 0,8 ezrelék, amíg az értékhatár feletti alkoholos állapot, már nem szabálysértés hanem bűncselekmény!
A Büntető törvénykönyv ( Btk) 188 §-a szabályozza:
"Járművezetés ittas vagy bódult állapotban
188. § (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Amennyiben az ittas járművezetés közlekedési balesettel is párosul, és annak sérültjei vannak – akik nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést, maradandó testi fogyatékosságot, maradandó egészségkárosodást vagy halált okozott, a törvény súlyosabban rendeli büntetni:
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
(3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
Bódító szerekről általában
„(narcotica, anaesthetica, sedativa, hypnotica), olyan szerek, melyek a centrális v. a periferikus idegrendszer működési képességét csökkentik, s igy fájdalmakat, görcsöket csillapítanak, vagy az öntudatot is felfüggesztik.
Hatásukat az idegrendszerre való közvetetlen befolyás által fejtik ki; voltak, akik a bódulatót az agyban előidézett szegényvérüség indirekt következményének tartották, sokkal valószinübb azonban, hogy az agynak, idegeknek, izmoknak ezen vértelen volta inkább e szervek nyugvó állapotának a kifejezése. Vannak a bódító szerek közt olyanok is, melyek kis dózisban a bódító hatásnak épp ellenkezőjét gyakorolják; igy az alkohol kisebb dózisai izgató hatásuak. A bódító szerek iránt egyénileg is igen különböző a fogékonyság, hasonlóan ahhoz amikor szeszes italt fogyasztanak. Nem tudni kire és hogyan hat, mennyi alkohol szükséges a befolyásolt állapot eléréséhez.
Drogokról általánosságban
Aki drogok hatása alatt vezet autót, az nem csak a saját maga, hanem azoknak az életét is veszélyezteti, akivel az úton találkozik. A drogok, bizonyos gyógyszerek megváltoztatják a vezető ítélőképességét, vezetési képességeit, és figyelmét, ráadásul illegális is.
Számos gyógyszer hatása alatt veszélyes vezetni, még akkor is, hogyha az orvos írta fel őket. Bizonyos fájdalomcsillapítók, nyugtatók, extrém álmosságot, vagy szédülést okozhatnak. Ezek nagymértékben gátolhatnak minket, mert eme szerek hatása alatt nem tudjuk tisztán meghatározni a távolságokat, és a forgalmi helyzeteket.
A marihuána egy erősen halucinogén anyag, és vezetés közbeni fogyasztása - habár megnyugtathatja a vezetőt -, megváltoztatja az ítélő képességünket, ami balesetkehez, sérülésekhez vezethet.
Az izgatószerek, mint például a crack, kokain és metamfetaminok, szintén befolyásolják a vezetőt. Ezeknek a drogoknak a hatása alatt a tárgyak homályosnak, vagy feltűnőnek tűnhetnek. Ha ilyen szerek befolyása alatt állsz egy baleset.során, valószínű hogy le is fognak tartóztatni.
Bizonyos gyógyszereknek van egy időkeretük, mialatt kifejtik tudatmódosító hatásuk. Számos fájdalomcsillapító, mint például az oxycodone a bevétel után 30 perc múlva fejti ki teljes hatását. Ez azért veszélyes, mert a vezető nem tudhatja, hogy a gyógyszer mikor kezdi el befolyásolni a vezetési képességeit.
Egyes szerek hatásai már öt percen belül jelentkeznek, ilyen például a marihuána is. Az izgatószereknél a hatás szinte azonnali, ezek a drogok 5 percen belül kifejtik teljes hatásaikat, melyek akár 6-5 óráig is tarthatnak mennyiségtől függően.
Ha egy ellenőrzés során kiderül, hogy a sofőr illegális anyagok hatása alatt áll, a vezető komoly vádakkal nézhet szembe, ráadásul könnyen a jogosítványába is kerülhet, bizonyos szereknél szabadságvesztéssel is sújtható. A biztosítások zöme nem nyújt támogatást akkor, hogyha a vezető drogok befolyása alatt áll.
Ha a vezető drogok befolyása alatt áll komoly sérülések és balesetek kockázata jelentős. A vezetők a hazafele úton könnyen eltévedhetnek, vagy elfelejthetik, hogy hova akartak menni, ezért az is megeshet, hogy egy teljesen ismeretlen helyen lyukadnak ki, ha nem is okoztak balesetet. A vezető ilyen állapotban könnyedén kárt tehet az autóban, mások tulajdonában, veszélyezteti az önmaga és utastársai, valamint más, az úton közlekedők épségét.
