Mivel szinte gyakorlattá vált autók esetén az első rendszám leszerelése, motorkerékpároknál pedig a hátsó megtörése, hogy a fotót vagy videót készítő sebességellenőrző készülékek felvételein olvashatatlan legyen a rendszám, és így azonosíthatatlan a jármű, a jogszabályalkotó szigorította a rendszámhasználatot. A rendszám nélküli autózás visszaszorításáért a módosítás pontosítja a rendszámhasználat szabályait - hatósági jelzés nélkül a gépjárművek a közúti közlekedésben nem vehetnek részt.
Új eleme a szabályozásnak a gépkocsikra vonatkozó behajtási tilalom környezetszennyezési jellemzők alapján történő meghatározásának lehetősége, amelyet a közútkezelők a védett belterületi övezetekben fognak alkalmazni – a környezetszennyezési jellemzők azonosítására a rendszámon elhelyezett, a környezetvédelmi igazolólaphoz tartozó matrica, pontosabban annak színe szolgál.
A vasúti átjárok megközelítése esetében az eddig általánosan érvényes és megadott kötelező 30 km/h sebességhatár megszűnik, az áthaladáskor az adott útra érvényes sebességhatárt kell betartani. A „leállósávok” forgalmi rendjének pontosításával lehetőség nyílik a szabálytalan használat jelenleginél szigorúbb szankcionálására, ezzel a cél a balesetveszély elkerülése. További változtatás, hogy a gépkocsik elszállítására jogosultságot kapnak a közterület-felügyeletek is valamint lehetőség nyílik a magánutak külön jelzőtáblával történő jelölésére is. További információval bővülnek az útjelzőtáblák, valamint újabb sebesség ellenőrzésre figyelmeztető táblát vezetnek be.
Idézetek a jogszabályból:
Az R. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni,
a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye van;
b) amelyre külön jogszabályban meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] van(nak) felszerelve;
c) amely a jogszabályban meghatározott műszaki és környezetvédelmi feltételeknek megfelel;
d) amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét nem szennyezi;
e) amely megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételnek.
(2) A jármű vezetője, mielőtt a járművel a telephelyről (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését), továbbá a hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] meglétét, állapotát – az adott körülmények között indokolt módon – ellenőrizni.”
Az R. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hatósági jelzés(eke)t [rendszám táblá(ka)t] a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos.”
Az R. 14. §-ának (1) bekezdése a következő z/3. ponttal egészül ki:
„z/3. „Környezetvédelmi övezet (zóna)” (53/e. ábra); a jelzőtábla azt jelzi, hogy a „Környezetvédelmi övezet (zóna) vége” (53/f. ábra) jelzőtábláig az úton (övezetben) a gépkocsik nem közlekedhetnek.
A kiegészítő jelzőtábla jelzi azon környezetvédelmi igazolólaphoz tartozó – a hatósági jelzésen (rendszámtáblán) elhelyezett – matrica színét, amellyel rendelkező gépkocsira a behajtás tilalma vonatkozik.
A behajtási tilalom alól az út kezelője felmentést adhat. A kiegészítő jelzőtáblán „Kivéve engedéllyel” felirat is elhelyezhető.”
Az R. 16. §-ának (1) bekezdése a következő z/6. ponttal egészül ki.
[A veszélyt jelző táblák:]
„z/6. „Torlódás” (95/f ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton forgalmi akadályt képezhetnek a feltorlódott járművek;
Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő d/2. ponttal egészül ki:
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]
„d/2. „Magánút” (109/b. ábra);
„Mindkét irányból behajtani tilos” (40. ábra) jelzőtábla alatt elhelyezett tábla azt jelzi, hogy az út a közforgalom elől el van zárva.”
Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő v/1. ponttal egészül ki:
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]
„v/1. „Útirány-előjelző tábla” (139/a – 139/b. ábra); a tábla autópályán és autóúton azt jelzi, hogy a megjelölt helységek vagy a megjelölt országok a következő útkereszteződésnél melyik irányban érhetők el;”
Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő y/1. ponttal egészül ki:
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]
„y/1. „Útvonal-megerősítő tábla” (145/a. ábra); a tábla autópályán és autóúton az út számát, a táblán megjelölt települések távolságát (km mértékegységben) jelzi, továbbá az útcsatlakozások távolságát is jelezheti;”
Az R. 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Autópálya és autóút úttestjén – a forgalmi okból szükséges megállást kivéve – megállni tilos. Tilos a leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve ha:
a) műszaki meghibásodás miatt a jármű továbbhaladásra képtelen;
b) a jármű a forgalmat ellenőrzi;
c) a jármű útfenntartást, úttisztítást végez;
d) a jármű, a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi;
e) a jármű a megkülönböztető jelzést adó berendezését működteti.”
Az R. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A leállósávon – ha a közúti jelzésekből más nem következik – csak a b)-e) pontban meghatározott járművek és a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé besorolni kívánó járművek haladhatnak. A leállósávon álló, a forgalmat ellenőrző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen. A leállósáv igénybevételére jogosultaknak a feladatuk ellátását követően a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk a leállósávot.”
Az R. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.”
Az R. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos-átkelőhely előtt meg is tudjon állni.”
Az R. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőrség, a közterület-felügyelet, a közút kezelője – az üzemben tartó értesítése mellett és költségére – elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely
a) a 15. § (9) bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítő táblával ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen szabálytalanul várakozik,
b) a 37. § (4) bekezdésében, továbbá a 40. § (1)-(2) és (5) bekezdésében, valamint a (8) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott megállási tilalom megszegésével, vagy a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,
c) kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,
d) a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott, jelzőtáblával vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik.
A jármű elszállításáról a közterület-felügyeletnek, illetve az út kezelőjének a rendőrséget is értesítenie kell.”
Az R. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Azt a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon tilos, mellékútvonalon – közterület-használati engedély nélkül – legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrség, a közterület-felügyelet, a közút kezelője – a tulajdonos költségére – eltávolíthatja.”
Az R. 2. számú függeléke a következő zs/5) ponttal egészül ki:
[Az út mellett vagy közelében levő egyes létesítményekről tájékoztatást adó jelzőtáblák:]
„zs/5) „Közúti forgalom ellenőrzése” (36. ábra); a járművek elhaladási sebességének ellenőrzésére szolgáló sebességellenőrző berendezés fix telepítését – a berendezéstől számított ésszerű távolságra – e táblával kell jelezni.
Az átlagsebesség-ellenőrző rendszerrel ellátott útszakasz kezdetét a „Közúti forgalom ellenőrzése” (36. ábra), az ellenőrzött útszakasz végét a „Közúti forgalom ellenőrzésének vége” (37. ábra) jelzőtábla jelzi.”
Segédmotoros kerékpárral és motorkerékpárral közlekedőket érintő kresz-változások
A módosítás az általános európai gyakorlathoz kapcsolódóan pontosítja és kiegészíti a motorkerékpár és a segédmotoros kerékpár meghatározását, bevezeti a mopedautó és a quad fogalmát. Az új rendelet minden forgalmi sáv használatát lehetővé teszi a motorkerékpárok számára a három- vagy többsávos utakon. Eddig ezekre a sávokra a balra bekanyarodás esetét kivéve csak személygépkocsik hajthattak rá. A kétkerekű motorkerékpárok és kétkerekű segédmotoros kerékpárok számára megengedi az autóbuszsáv használatát. A kétkerekű motorkerékpárok és a kétkerekű segédmotoros kerékpárok esetében – a megadott biztonsági feltételekkel – lehetővé vált az előre haladás az álló járművek mellett, között.
Az R. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával – bármely gépjárművel szabad közlekedni; a harmadik és további (belső) forgalmi sávokra – a balra bekanyarodás esetét kivéve – ráhajtani csak személygépkocsival és motorkerékpárral szabad.”
Az R. 36. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az autóbusz forgalmi sávban
b) az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül
be) a kétkerekű motorkerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár
közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra – a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve – nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz – a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve – csak ebben a forgalmi sávban haladhat.”
Az R. 36. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állniuk – előre sorolás céljából –, kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha
a) az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és
b) az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.”
Az R. 40. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.”
Az R. 48. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselni. Ilyen járművel csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a járművezető és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel.”
A R. 54. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpárral személyt szállítani akkor szabad, ha a jármű vezetője a 17. életévét betöltötte.
Az R. 1. számú függelék II. fejezet j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak]
„j) Motorkerékpár: a külön jogszabályban L3e járműkategóriába sorolt kétkerekű oldalkocsi nélküli, L4e járműkategóriába sorolt oldalkocsival rendelkező jármű, továbbá a motoros tricikli.
k) Motoros tricikli: a külön jogszabályban L5e járműkategóriába sorolt háromkerekű és L7e járműkategóriába sorolt négykerekű motorkerékpár.”
Az R. 1. számú függelék II. fejezet r) és r/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak]
„r) Segédmotoros kerékpár: a külön jogszabályban L1e járműkategóriába sorolt kétkerekű, L2e járműkategóriába sorolt háromkerekű jármű, továbbá az L6e járműkategóriába sorolt quad és mopedautó.
Az R. 1. számú függelék II. fejezete a következő r/2. és r/3. ponttal egészül ki:
[A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak]
„r/2. Quad: a külön jogszabályban
– L6e járműkategóriába sorolt könnyű négykerekű segédmotoros kerékpár vagy
– L7e járműkategóriába sorolt négykerekű motorkerékpár,
amely nyitott utasterű, kormányműve nem áttételes és a motorkerékpárok esetében szokásos kezelőszervekkel van felszerelve.
r/3. Mopedautó: a külön jogszabályban L6e járműkategóriába sorolt könnyű négykerekű segédmotoros kerékpár, amely zárt utasterű, több személy szállítására kialakított, kormánykerékkel és a gépkocsikban szokásos kezelőszervekkel van felszerelve.”
A kerékpárosokra vonatkozó szabály változások
A kerékpárosok szoros jobbratartási kötelezettsége az út jobb széléhez történő húzódás kötelezettségére változik. A kerékpárutak kötelező használata alól a közút kezelője külön burkolati jel alkalmazásával felmentést adhat. A kerékpár fogalmának és a kerékpárosokra vonatkozó sebességi szabályok pontosítása igazodik az általános európai gyakorlathoz. A kerékpárosok esetében – külön jelzőtáblák kihelyezésekor – lehetőség nyílik a kerékpárosok ellenirányú közlekedésére.
Az R. 13. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az utasítást adó jelzőtáblák:]
„e) „Kerékpárút” : a tábla a kétkerekű kerékpárok közlekedésére kijelölt utat jelez; a segédmotoros rokkantkocsi, a gépi meghajtású kerekes szék és a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja. A kerékpárúton más jármű közlekedése tilos;”
Az R. 13. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az utasítást adó jelzőtáblák:]
„i) „Gyalog- és kerékpárút” : a gyalogos, a kerekes szék és a kétkerekű kerékpár közlekedésére kijelölt út. Ha a gyalogos- és a kerékpáros-forgalmat burkolati jel választja el, a gyalogos és a kerékpáros csak az útnak a részére kijelölt részén közlekedhet;”
Az R. 17. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők: ]
„e) „Várakozóhely” ; a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozó helyen kötelező elhelyezkedés módját (pl. a jobb oldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni) , vagy azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. csak személygépkocsik , csak kerékpárok, mozgáskorlátozott személyt szállító jármű részére van fenntartva. Ahol a várakozást ellenőrző óra van, kiegészítő táblajelezheti azt az időszakot, amelyben a várakozást ellenőrző óra (parkométer) vagy jegykiadó automata működtetése kötelező, vagy a kiegészítő tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott időtartamig és a 41. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad . A mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla vagy külön jelzőtábla jelezheti;
Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő g/6. és g/7. ponttal egészül ki:
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]
„g/6. „Nyitott kerékpársáv” ; a tábla a kerékpárosok egyirányú közlekedésére kijelölt kerékpársáv úttesten történő elhelyezkedését jelzi.
g/7. „Nyitott kerékpársáv vége”:
(kép: 117g nyitkersáv, 117h nyitkersávvég)
Az R. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az „Egyirányú forgalmú út” jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő táblán autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg:
a) az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek hiányában az úttest jobb széléhez húzódva a kerékpáros,
b) az autóbusz-forgalmi sávon a menetrend szerint közlekedő autóbusz,
c) a kerékpáros által is igénybe vehető autóbusz-forgalmi sávon – az autóbusz részére kijelölt közlekedési iránnyal megegyezően – a kerékpáros is a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben közlekedhet.”
Az R. 18. §-a (1) bekezdésének h/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az útburkolati jelek:]
„h/1. „Előretolt kerékpáros felálló hely a balra bekanyarodó kerékpárosok számára”, a forgalomirányító fényjelző készülékkel szabályozott útkereszteződésben az út jobb szélén kijelölt kerékpáros nyomon vagy a kerékpársávon oda érkező és balra bekanyarodó kétkerekű kerékpároknak a megállás helyét jelölő vonalak közötti, kerékpárt mutató sárga színű útburkolati jellel megjelölt úttestre csak a járművek forgalmát irányító fényjelző készülék piros fényjelzésének időtartamában szabad – a 36. § (12) bekezdésében foglaltak és a besorolás általános szabályai szerint – a többi jármű elé besorolva a továbbhaladáshoz felkészülni.”
(9) Az úttesten burkolati jellel kijelölt kerékpáros nyom jelzi a kerékpárosok részére az úttesten történő haladásra ajánlott útfelületet. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével.
(kép: 158k kernyom)
„(10) A nyitott kerékpársávot – amely a kerékpárosok közlekedésére kijelölt sáv – az úttesten felfestett fehér színű szaggatott vonal és kerékpárt mutató burkolati jel is jelzi. A nyitott kerékpársávot – ha az egy irányban vagy egymással szemben közlekedő járművek egymás mellett történő elhaladása ezt szükségessé teszi – más járművek is igénybe vehetik, az irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartása mellett. A jobbra bekanyarodást a nyitott kerékpársávról kell végrehajtani. A kerékpáros balra bekanyarodásra történő felkészülés céljából, vagy ha a nyitott kerékpársáv megszűnik, a nyitott kerékpársávot elhagyhatja.”
Az R. 25. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Járművel az úttesten – az előzés és kikerülés esetét kivéve – annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel – ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra külön szabályok (36. §) az irányadók.”
(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, a nyitott kerékpársávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, vagy az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni – az egyirányú forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével – az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.”
Az R. 26. §-ának (1) bekezdése a következő d/a), d/b), d/2) és d/3) ponttal egészül ki:
[Az egyes járművekkel – ha e rendelet másként nem rendelkezik – legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:]
„d) teherszállításra kialakított motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, lakott területen kerékpárral 40 km/óra,
da) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem szállít 50 km/óra,
db) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel 40 km/óra,
d/2) a kerékpárúton közlekedő járművel 30 km/óra,
d/3) a gyalog- és kerékpárúton közlekedő járművel 20 km/óra,”
Az R. 36. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állniuk – előre sorolás céljából –, kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha
a) az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és
b) az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.”
Az R. 40. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.”
Az R. 54. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kerékpárral
a) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá
b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni
nem szabad.
A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia.
(5) A kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettőnél több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast.”
Az R. 54. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
(10) A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.
(11) Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki a kétkerekű kerékpároknak, a kerékpárúton vagy a gyalog- és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki, és az úton kerékpárnyomot is kijelöltek – ha a közúti jelzésekből más nem következik – a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.”
Az R. 1. számú függelék I. fejezete a következő h/1., h/2. és h/3. ponttal egészül ki:
[Az úttal kapcsolatos fogalmak:]
„h/1. Gyalog- és kerékpárút: jelzőtáblával gyalog- és kerékpárútként megjelölt út, amelyen a gyalogos- és a kerékpáros-forgalom részére fenntartott útfelület burkolati jellel és eltérő színű burkolattal is kijelölhető.
h/2. Kerékpáros nyom: az úttesten kerékpárt és nyilat mutató sárga színű burkolati jellel kijelölt útfelület.
h/3. Nyitott kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt – kerékpár és különleges esetekben (az egymás mellett történő elhaladáshoz szükséges hely biztosítása érdekében) jármű egyirányú közlekedésére szolgáló – különleges forgalmi sáv.”
Az R. 1. számú függelék II. fejezetének r/1) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
r/1) Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.”
Mégegyszer kiemelve: Nem elég a jogszabály változás elérése, annak betartása és betartatása MINDANNYIUNK feladata, legyen szó a közlekedésben bármely résztvevőről!
Balesetmentes közlekedést!
