Baleset- és
bűnmegelőzés

06 (30) 388 0 388

info@nelegyenaldozat.hu

Baleset megelőzés / A gépjármű műszaki állapota

A közlekedés veszélyes üzem

A baleseti statisztikák számai így leírva csak száraz adatoknak tűnhetnek. Pedig ezek az adatok a valóságból táplálkoznak. A valóságból: ahol kíméletlenül hatnak ránk a fizika törvényei, ahol – bár sokszor megússzuk – súlyos következményekkel járhat a figyelmetlenség, tapasztalatlanság, rossz helyzetértékelés, mulasztás, meggondolatlanság, felelőtlenség.
Azért ezeket sorolom, mert a balesetek bekövetkeztében túlnyomórészt az emberi tényezők játsszák a fő szerepet, de az időjárási és útviszonyok, vagy a műszaki problémák is nagymértékben hozzájárulnak a baleseti statisztikák negatív értékeihez. (Ráadásul a műszaki hibák nagy része is emberi mulasztásra vezethető vissza.)
A gazdasági válság beköszöntével egyre kevesebben vásárolnak nyári és téli – gumi szettet – de egyre több azon autók – vagy motorok – száma is, amelyeket a legkülönfélébb műszaki hibákkal szállítanak egyre többet az autómentő segélyszolgálatok.
A növekvő árak és a válság okozta pénzhiány miatt sokan nem a megfelelő szervizintervallumban mennek kötelező szervizre, hanem húzzák annak idejét, vagy éppen el sem mennek a kötelező átvizsgálásra. Nem fordítanak elég időt, pénzt a fékberendezések – fékpofák, fék munkahengerek – állapotára, amelynek hiányosságaiért utána nagy árat fizethetnek a közutakon.
A közlekedési balesetek elenyésző részénél jelzi a gépjármű vezető, hogy műszaki hiba okozhatta a balesetet. Ilyenek pl. a fékhiba – benyomtam a pedált, de beesett – benyomtam, de nem fogott kellőképpen. Ilyen esetekben a hatóság lefoglalja az adott gépjárművet és Igazságügyi Műszaki szakértőt rendel ki annak megállapítására, hogy adott műszaki hiba valóban előre nem látható – véletlenszerű esemény – volt, vagy csak olyan műszaki hiányosság állapítható meg, amely visszavezethető a gépjármű tulajdonos vagy a karbantartó szerviz felelősségére.
Óriási a különbség!
A műszaki hiba előre nem látható (pl. anyagfáradás) de a műszaki hiányosság előre látható várható esemény, amelynek elmaradásában bízik a gépjármű vezetője!

A jármű gondos előkészítése, karbantartása, látszólag kifogástalan állapota ellenére nemegyszer előfordul, hogy menet közben a vezető műszaki hibát észlel.

Amíg a jármű újra biztonságos közlekedésre alkalmassá nem válik, a vezetőnek nem csupán a hiba elhárítására, hanem elsősorban a maga és más közlekedő veszélyeztetésének elkerülésére kell törekednie.

A legfontosabb alapszabály: azonnal meg kell állni, ha a vezető a jármű olyan hibáját észleli, amely balesethez vezethet. Így különösen tilos a továbbhaladás, ha a kormányszerkezet, az üzemi- (láb-) fékberendezés, valamennyi féklámpa, az irányjelző berendezés vagy a baloldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpa romlott el. Természetesen ilyen hibával már a forgalomban való részvétel céljából sem szabad elindulni, a hiba menet közbeni észlelése esetén pedig a továbbhaladás tilos. Kivételesen ilyen hibával is tovább szabad haladni akkor, ha a féklámpa hibája esetén legalább egy féklámpa működik, az irányjelző berendezés hibája esetén akkor, ha a kézzel megfelelő és kellően észlelhető karjelzés adható, végül ha a helyzetjelző lámpa hibája azért nem veszélyezteti a biztonságot, mert megjavításáig a jármű kivilágítására nincs szükség, vagy ha más lámpával helyettesíthető. (A távolsági fényszóró fényét, ill. a hátsó helyzetjelző ködlámpát ilyen célra nem szabad használni!) Zárt kocsiszekrényű személygépkocsival a jobb oldali irányjelző meghibásodása esetén csak akkor szabad továbbhaladni, ha a jármű utasa szükség esetén ezen az oldalon – a járművezető szándékával és tevékenységével összhangban levő – megfelelő karjelzést tud adni.

Ezeken a közlekedés biztonságát közvetlenül veszélyeztető hibákon kívül még számos más műszaki hiba is előfordulhat vezetés közben. Amennyiben az ilyen hiba nem tartozik az előzőkben felsoroltak közé, és megnyugtatóan megállapítható, hogy a közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszélyezteti, a járművel fokozott óvatossággal, lehetőleg kisforgalmú úton és kisforgalmú időszakban a legközelebbi olyan helyig szabad közlekedni, ahol a hiba elhárítható (szerviz, műhely, garázs, telephely stb.). Az autópályán vagy autóúton a hibás járművel nem szabad tovább haladni, arról a legközelebbi kijáratnál, ill. útkereszteződésnél kötelező letérni. Az elromlott járművet – hacsak ez valamilyen oknál fogva nem lehetetlen az úttesten kívül, ill. olyan helyen kell leállítani, ahol a várakozás nem tilos. Az autópályán és az autóúton műszaki hiba esetén is csak a leállósávon, ill. az útpadkán szabad megállni, de a gépjárművet onnan is mielőbb el kell távolítani.

Az úttesten álló elromlott járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között szabályszerűen ki kell világítani. Mivel az úttesten álló jármű – különösen, ha nem világítható ki, mert pl. világítóberendezése romlott el – a forgalom biztonságára fokozott veszélyt jelent, a jármű vezetőjének mindent el kell követnie ilyen esetben a forgalom biztonságának megóvására.

Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon lévő elromlott járművet – kivéve a kétkerekű motorkerékpárt -, valamint a mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és fel nem kapcsolt pótkocsit elakadást jelző háromszöggel meg kell jelölni. Az elakadást jelző háromszög valamennyi felsorolt jármű tartozéka, és azt az elromlott jármű mögött úgy kell elhelyezni, hogy a járművet a többi vezető kellő távolságból észlelhesse. Használata tehát lakott területen kívül kötelező, azt nem helyettesítheti a négy irányjelzőt egyszerre működtető vészjelző, vagy a villogó narancssárga fényt adó kézilámpa. Ezek az eszközök csak az elakadást jelző háromszög kiegészítésére használhatók, erre a célra kiválóan alkalmasak.


Az elhelyezés szempontjából a kellő távolság azt jelenti, hogy a jármű és a háromszög között legalább az úton engedélyezett legnagyobb sebességnek megfelelő féktávolság legyen (tehát pl. 80 km/h sebességnél – száraz aszfalt-, ill. betonúton – kb.60 m). Kanyarban vagy kanyar után megállított jármű esetében a kanyar előtt kell az úttesten a háromszöget elhelyezni.

Lakott területen belül az elromlott jármű megjelölésére - ha az úttesten áll - az elakadási jelző háromszög ugyancsak használható, sőt sok esetben a forgalomban részt vevők tájékoztatása érdekében egyenesen kívánatos. Minthogy lakott területen belül a háromszög használata nem kötelező, azt a vészvilágító vagy a villogó narancssárga lámpa használata helyettesítheti is és ki is egészítheti.

Közlekedésbiztonság oktatás 1. rész


Közlekedésbiztonság oktatás 2. rész


Közlekedésbiztonság oktatás 3. rész