Baleset- és
bűnmegelőzés

06 (30) 388 0 388

info@nelegyenaldozat.hu

Bűn megelőzés / Átverés, vagy felelőtlenség?

A különböző gépjárművédelmi kialakítások

A mechanikai eszközök



Mire jók a „Mechanikai eszközök”?

A mechanikai eszközök teljes körű védelemre a kialakításuk végett alkalmatlanok, csak korlátozott mértékben tudják a gépjárművek védelmét biztosítani. Ennek az az oka, hogy a mechanikai védelmi eszközök akkor védenek ( a legtöbbször ilyenkor sem védenek ), amikor a gépjárművel leparkoltak és a már előzőleg beépített és meglévő mechanikai eszközt - pl. kormányzár, pedálzár, váltózár - a rendeltetési helyére felrakják védelem céljából.
A mechanikai eszközök feladata általában az álló helyzetben és önerőből történő gépjármű lopások megakadályozása lenne. Nem véletlen a feltételes módban történő írás.
Ugyanis a mechanikai eszközök hatékony gépjárművédelemre teljességgel alkalmatlanok és igen korlátozott azoknak a cselekményeknek a száma, amikor tényleg védelmet tudnak biztosítani.
Egy kezdő tolvajjal szemben védelmet ad(hat). Egy közép szintű tolvajjal szemben már igencsak rezeg a léc. Egy mechanikai zárszakértelemmel rendelkező tolvajjal szemben esélytelenek.
Egy profi, technikai felszereltséggel, technikai felkészültséggel és a lopásra kiszemelt gépjárművet érintő típus ismerettel rendelkező tolvajjal szemben semmit sem érnek.
Hogy miért?
A mechanikai eszközök óriási hiányossága, hogy az alkalmazás érdekében egy külső zárszerkezettel működtethetőek. Ez azt is jelenti, hogy a zárszerkezet azon kívül, hogy működteti a mechanikai eszközt - hiszen a zárszerkezet nélkül a mechanikai eszközök nem működtethetőek -, egyben a legtöbb és az elmúlt évtizedekben megvásárolható gépjárművédelmi kialakítások, eszközök, rendszerek, berendezések általános és közös hiányosságát, a gépjárművédelemhez való HOZZÁFÉRHETŐSÉGET is magán viseli.
Azaz maga az a zárszerkezet a mechanikai eszközök elsődleges és kézzel jól megfogható gyenge pontja, amivel azt a megfelelő helyre rögzítjük!
Már pedig amit valaki lezár egy kulccsal, azt más ki tudja nyitni egy másik kulccsal, egy másolt kulccsal, egy álkulccsal.
Gondoljon csak bele nyugodtan mindenki. Nem kell hozzá különösebb fantázia. A tolvajok igen gyorsan felismerték a mechanikai eszközök gyenge, hozzáférhető pontjait és azokat a helyzeteket, amiket a mechanikai eszközökkel egyáltalán nem lehet védeni, nem lehet kivédeni.
Mint például a feltörésekből fakadó károkozások, kifosztások. Vagy a menet közben történő és a már járó motorú gépjárművek trükkös lopással történő ellopását, vagy elrablását, ahol már a gépjárművet vezető személy elleni erőszak is megvalósul.

De nézzük meg részletesebben, hogy milyen feladatot látnak el a mechanikai eszközök és mit várhatunk tőlük.

A „Váltózár”

A váltózár elméletileg az adott gépjármű váltószerkezetének a működését gátolja meg és elméletileg így akadályozná meg a gépjármű álló helyzetben és önerőből történő ellopását.
De az elmélettel szemben a gyakorlat teljesen mást mutat. A váltózár sok esetben nem képes a feladatának az ellátására.
Több olyan módszer is létezik, amelyek alkalmazásával a váltózárat el lehet távolítani a helyéről. Vannak finomabb és durvább módszerek is. Nem kell messzire menni. Egy zárszakértelemmel rendelkező tolvaj a zár kinyitásával roncsolás nélkül leszedi a váltózárat a helyéről.
Ezenkívül vannak más hiányosságai is. A váltózár a kiépítéséből fakadóan a gépjármű tulajdonosok és gépjárműveik ellen elkövetett más bűncselekmény formákat sem képes meggátolni, mint például a menet közbeni trükkös lopások, a rablások, illetve a feltörésekből fakadó károkozások, kifosztások.
A váltózár a gépjárművédelemnek maximum a kiegészítője lehet, de önállóan gépjárművédelemre teljességgel alkalmatlan eszköz.

A „Kormányzár”

A kormányzár a váltózárhoz hasonlóan csak akkor használható, ha a gépjárművet leállították és a kormányzárat ezek után a megfelelő módon felhelyezik a gépjármű kormányára. A gépjármű üzemszerű használata közben a kormányzárat le kell venni a kormányról. Így ez sem véd az olyan bűncselekmények ellen, mint a feltörésből fakadó károkozás, a trükkös lopás, vagy a rablás.
A hiányosságai is ugyanazok, mint a váltózárnak. Van egy zárszerkezete, ami hozzáférhető és ezáltal a zár kinyitható illegálisan is. Akkor mire jó egyáltalán a kormányzár? Azt nem tudom. De azt tudom, hogy gépjárművédelemre, főleg hatékony gépjárművédelemre nem való! Az biztos!

A „Pedálzár”

A pedálzár a gépjárművek gáz, kuplung, vagy fék pedáljainak a használatát gátolná meg. A lényege, hogy ha a tolvaj nem tudná a pedálokat működtetni, akkor ezáltal a gépjármű használata meghiúsulna. Elméletben. De mi a valóság?
A pedálzár hiányossága szintén ugyanaz, mint a váltózár és a kormányzár esetében. Van egy zárszerkezet, ami hozzáférhető. Ezáltal a pedálzár kinyitható, levehető és a gépkocsi szép kényelmesen ellopható. Röviden és tömören.
Sajnos a pedálzár sem véd a feltörésekből fakadó károkozásokkal, illetve a trükkös lopásokkal és a rablásokkal szemben.
Gyakorlatilag gépjárművédelemre, főleg hatékony gépjárművédelemre alkalmatlan eszköz!

A „Zárdugózás”

A zárdugózás azt jelenti, hogy a gépjármű ajtajainak a zárszerkezetét egy erre a célra kialakított mechanikai eszközzel lefedik annak érdekében, hogy azt mechanikai úton ne lehessen kinyitni. Ezáltal kívánják meggátolni a gépjármű utasterébe és csomagterébe való bejutást.
Akkor nézzük csak, hogy mit is ér a zárdugózás valójában? Hát semmit.
Hogy miért?
Azért, mert a gépjárművek utasterébe való bejutást ezáltal nem lehet meggátolni.
Az utastérbe akkor is be lehet jutni más módon, ha a gépjármű zárszerkezetei le vannak vannak dugózva.
A legegyszerűbb megoldás a gépjármű ablakainak, vagy valamelyik ablakának a betörése. Ha megfelelő módon törik be a gépjármű ablakát, akkor az szinte semmilyen zajjal nem fog járni, így nagy az esélye annak, hogy a cselekményt nem veszik észre.
A másik megoldás az, hogy a gépjármű ajtaján kívülről a megfelelő ponton átszúrnak egy erre a célra kialakított eszközt és a zárszerkezetet így hozzák működésbe. Az ajtó nyithatóvá válik és az illetéktelen látogató már bent is van az utastérben.
A harmadik megoldás által a gépjármű központi zárszerkezetét elektronikai úton, kívülről nyitják ki oly módon, mint azt a gépjármű tulajdonosa teszi legálisan.
Ez a következő képen történik.
Egy megfelelő, az adott gépjárműre jellemző gyári szoftver programot felhasználva a tolvaj addig pörgeti a megfelelő kódokat, amíg elektronikailag ki nem nyílik a gépjármű központi zárszerkezete. Ezek után szintén bent van a gépjármű utasterében.
Mindegyik megoldásra jellemző, hogy a tolvaj rövid idő alatt bent van a gépjármű utasterében annak ellenére, hogy a gépjármű zárszerkezetei le lettek dugózva.

A mechanikai eszközök hiányosságai

Amint a fentiekből is látható, a pusztán csak mechanikai úton működő gépjárművédelmi eszközök igen csak korlátozott mértékben tudják egy gépjármű védelmét biztosítani. Az esetek túlnyomó részében a feladatuk ellátására nem csak azért alkalmatlanok, mert a kialakításuknak köszönhetően tartalmazzák a hozzáférhetőséget, mint a gépjárművédelem általános hiányosságát, hanem azért is, mert a kialakításuknak köszönhetően alkalmatlanok az olyan bűncselekmények meggátolására, mint a menet közben történő és járó motorú gépjárművek elrablása, vagy trükkös lopása és a gépjárművek feltöréséből fakadó kifosztása.
Márpedig, ha gépjárművédelemről beszélünk, akkor az (én fogalmaim szerint) a gépjárművédelemnek minden körülmények között védenie kell az általa felszerelt gépjárműveket.
Hatékony gépjárművédelemre a mechanikai eszközök alkalmatlanok.



Az elektronikai gépjárművédelmi kialakítások és rendszerek



Mire jók az „elektronikai gépjárművédelmi kialakítások és rendszerek”?

Menjünk sorjában és nézzük meg, hogy mennyire védenek az elektronikai védelmi kialakítások és rendszerek.
Az elektronikai védelmi kialakítások és rendszerek a funkciójukat tekintve több csoportba sorolhatóak. Ez azt jelenti, hogy egy elektronikai védelmi kialakítás lehet egy rejtett kapcsoló, lehet egy indításgátló funkció, lehet egy rablásgátló funkció, lehet egy hang és fényjelzést keltő riasztó funkció és lehet ezeknek a funkcióknak az összesített változata, ahol már nem, mint egy elektronikai kialakításról beszélünk, hanem mint egy elektronikai védelmi rendszerről, ahol a védelmi kialakítás több funkciót is ellát egy rendszeren belül.
Amikor egy elektronikai védelmi kialakítás több funkciót is ellát, azaz már egy rendszerről beszélünk, akkor a különböző bűncselekmény formák elleni védekezés lehetőségét teremtjük meg. A több funkciót ellátó gépjárművédelmi rendszer egy igen nagy előnyökkel járó elektronikai védelmi kialakítás a csupán csak egy bizonyos védelmi funkciót ellátó elektronikai védelmi kialakítással szemben.
De nézzük meg, hogy milyen funkciókat lehet elektronikai kialakítással megvalósítani.

Az indításgátló funkció

A gépjármű tulajdonosokat érintő és a leggyakrabban előforduló bűncselekmény forma a gépjárművek álló helyzetben és önerőből történő ellopása.
Ez azt jelenti, hogy a leállított motorú és leparkolt gépjárművet annak ellenére ellopják, hogy az ajtók be lettek zárva és a tolvaj feltételezhetően nem rendelkezik a gépjármű indító kulcsával.
Az indításgátló funkciónak az lenne a feladata, hogy elektronikai úton gátolja meg a kiszemelt gépjármű ellopását.

Az indításgátló funkciót több féle módon szokták kialakítani.
Vannak olyan megoldások, akik egyszerűen a gépjármű üzemanyag ellátásának a működését korlátozzák annak érdekében, hogy a gépjármű ne juthasson üzemanyaghoz, ily módon megakadályozva a gépjármű ellopását. Ez egy egyszerű, olcsó, de egyben semmire sem jó megoldás. A legpitiánerebb tolvajnak is több esze van annál, mint hogy egy ilyen módszer meggátolja őt a gépjármű ellopásában! Aki ezt a megoldást választja, az semmit sem tett a gépjárműve érdekében. És az, aki ezt a megoldást kínálja, az a gépjárművédelmi szakma förtelme! És még annál is rosszabb!

Egy másik megoldásnál az indításgátló funkciót úgymond elrejtik. Ezeket a kialakításokat hívják rejtett kapcsolónak. Ez azt jelenti, hogy a gépjárművet csak bizonyos műveletek elvégzése után lehet elindítani. Például hozzá kell érinteni a kezünket valahová a gépkocsiban, be kell kapcsolni valamelyik kapcsolót, stb., stb. Ezek a kialakítások szintén olcsók, de hatékony gépjárművédelemre alkalmatlanok. Ugyanis egy gépjármű tolvajjal szemben, aki rendelkezik a gépjármű típus ismeretével, semmit sem fog érni!
A profi tolvaj nem fogja keresgélni a megfelelő kapcsolót, nem fog töprengeni a megoldáson, hanem egyszerűen, logikusan és gyorsan cselekszik.
A gépjárművet illető típus ismertnek köszönhetően tudni fogja, hogy mit kell tennie annak érdekében, hogy egyszerűen kikerülje a rejtett kapcsolót és elindíthassa a gépjárművet.
Illúzió azt hinni, hogy ha az eladók, vagy a beszerelést végzők korlátozott tudása - amely alapján eladják és beszerelik gépjárművédelem gyanánt a nagy semmit, mert mi, autó tulajdonosok nem értünk hozzá, - ez azt is jelenti egyben, hogy a gépjármű típus ismeretével rendelkező, képzett, profi tolvaj is ámulni, bámulni fog egy rejtett kapcsolós indításgátlón és meg lehet majd őt gátolni a lopás sikeres kivitelezésében!
Ez a gépjármű tulajdonosa által egy óriási tévedés!
Annak a részéről pedig, aki egy ilyet elad, beépít, egy óriási átverés!!!
Ez egy egyoldalú haszonnal járó tevékenység, ami az eladónak és a beépítést végzőnek haszonnal jár, de a gépjármű tulajdonosának pedig óriási kockázattal és a gépjármű ellopása esetén veszteséggel.
No meg tanúsággal, amit le lehet vonni.....

Ha az indításgátló funkciót a beépítés során nem a megfelelő helyen aktiválják, illetve az aktiválás után azt nem teszik hozzáférhetetlenné, akkor azt a tolvaj könnyű szerrel áthidalhatja, hatástalanítja, aminek a következménye a gépjármű sikeres ellopása lesz!
Azt hiszem, hogy nem kell messzire mennünk annak érdekében, hogy erre napi szinten ne találhatnánk több tucat példát!



A rablásgátló funkció

Van egy másik gépjármű lopási módszer is. Ezt általában nem az eszükről, a tudásukról és a komoly felszerelésükről híres gépkocsi tolvajok szokták alkalmazni. Ezt általában olyan bűnözők csinálják, akiknek nincs sem felszerelésük, sem képzettségük egy álló helyzetben lévő gépjármű ellopásához. De ennek ellenére lopni akarnak és lopni is fognak.
Hogyan?
Valamilyen trükkel, módszerrel, vagy egyszerűen nyers, fizikai erőszakkal. Ebben az esetben elsődleges feltétel, hogy a trükkös lopás, vagy rablás célpontjául kiszemelt gépjármű motorjának járnia kell. Ugyanis enélkül ez a bűnözői réteg nem tud boldogulni.
A trükkös lopás esetében a már járó motorú gépjárművet lopják el valamilyen trükkel, módszerrel. A trükkös lopásokat gyakran azért sikerül kivitelezniük a bűnözőknek, mert azokat a hiányosságokat használják ki, amiket a gépjármű tulajdonosai hagynak.
Például.
A gépjárművel a gépjármű használója kiparkol a garázsból, vagy a kertből. Ezek után a járó motorú gépjárművet az utcán a sorsára hagyva, visszamegy a garázskaput, vagy a kertkaput bezárni. Na ezek után jön a tolvaj, no meg a problémák.
Ez csak egy módszer, de bőven vannak alternatívák, amely hiányosságokat a bűnözők kihasználnak, ha vagyunk olyan szívesek és engedjük ezt nekik.
Ezért hívják ezt a módszert trükkös lopásnak.
A rablásos bűncselekmény esetén megvalósul a személy elleni erőszak is. Ami azt jelenti, hogy a gépjármű tulajdonosát az akarata ellenére kitessékelik, kikényszerítik, esetleg szó szerint kihajítják a gépjárművéből.
Mivel itt már a fizikai erőszak alkalmazásával érik el a bűnözők a gépjármű eltulajdonításának a sikertét, ezért ezt a módszert gépjármű rablásnak nevezik.

A trükkös lopásokat és a rablásokat egy másik funkcióval, az úgynevezett rablásgátló funkcióval lehet, vagy lehetne kiküszöbölni.
A rablásgátló funkció hatékonysága az alábbi kettő dologtól függ.
1. Az indításgátló funkció aktiválási módjától és helyétől
2. Az indításgátló funkció hozzáférhetőségének a kiküszöbölésétől
Amennyiben az indításgátló funkciót a megfelelő helyen, illetve módon aktiválták és a gépjárművédelem bekapcsolása (beélesítése) után ahhoz nem lehet hozzáférni, akkor egy trükkös lopással, illetve rablással eltulajdonított gépjárművet vissza lehet szolgáltatni a gépjármű jogos tulajdonosának és használójának!



A hang és fényjelzést keltő riasztó funkció

A gépjármű lopáson, a trükkös lopáson és a rabláson kívül létezik egy harmadik bűncselekmény forma is, ami napi szinten több száz gépjármű tulajdonost és használót tart rettegésben.
Ebben az esetben nem a gépjárművet lopják el, hanem annak a felszerelési tárgyait lopják ki azért, hogy egy balesetes gépjárművet lopott alkatrészekből állítsanak talpra.
Vagy éppen a gépjárműben hagyott értékeinket lopják ki.
Mindegy, hogy látható helyen, vagy elzárva a gépjármű csomagtartójában, esetleg a kesztyűtartóban tároljuk a gépjárműben hagyott értékeinket, azoktól sok esetben a gépkocsi feltörése után megszabadítanak bennünket.
Ezeket a bűncselekményeket nevezik gépjármű feltörésnek.
A gépjármű feltöréseket nagyon sok esetben nem gépjármű tolvajok csinálják, hiszen ők szó szerint percek alatt a gépjárművet is ellopják.
Ezeket a bűncselekményeket olyan bűnelkövetők is végzik, - inkább ilyenek végzik -, akik nem rendelkeznek a gépjármű ellopásához szükséges képzettséggel, ismeretekkel, felszereltséggel, csupán úgymond „bevállalósak”, akik ebből, vagy többek között ebből a bűncselekmény formából tarják fent magukat.

A gépjármű feltöréseket a hang és fényjelzést keltő riasztó funkció gátolja, vagy inkább gátolná meg.
Sokszor mondják nekem autó tulajdonosok, hogy minek a „riasztó funkció”, amikor arra úgysem figyel senki.
Hát ez kérem nem így van.
A hang és fényjelzést keltő riasztó funkciónak az a feladata, hogy hang és fényjelzéssel keltse a külvilág számára azt a tényt, hogy valami nagyon nem stimmel az adott gépjárművel, ami úgymond riaszt!
Ebben az esetben pont az a cél, hogy elriasszuk a cselekmény további végrehajtásától azt a bűnözőt, aki éppen a mi gépkocsinkat akarja feltörni és kifosztani!
Látott e már valaki olyat, hogy riaszt egy autó és a bűnözőket ez nem érdekelve, tovább csinálják mocskos tettüket? Nem. Miért? Mert ép ésszel felfogva, mérlegelve a következményeket, a cselekményt abba hagyják és odébb állnak.
Hát éppen ez a cél. Hagyják abba a cselekményt és boldogítsanak mást és máshol.

A hang és fényjelzést keltő riasztó funkció hatékonysága szintén attól függ, hogy hova telepítették azt az egységet, ami működteti. Ha a gépjármű utasterébe kerül beépítésre, akkor az semmit sem fog érni, mivel a gépjármű utasterébe való bejutás után könnyű szerrel hatástalanítható.
Természetesen akkor éri el a célját, ha a beépítés után szintén hozzáférhetetlenné válik a bűnelkövetők számára.
Így azt hatástalanítani nem lehet, aminek a végeredménye kettős.
A gépjármű feltörését, kifosztását meggátoljuk és a gépjármű ellopását a kezdeti stádiumban meghiúsítjuk.
Hát ezért nem lebecsülendő egy ésszerűen beépített hang és fényjelzést keltő riasztó funkció.


Az elektronikai védelmi kialakítások és rendszerek hiányosságai.

Önmagukban semmit sem érnek, mert ezek a funkciók a hozzáférhetőségük következtében áthidalhatóak és így könnyen hatástalanítani lehet őket.
Ezenkívül a gépjárművek úgynevezett gyári kialakítású védelme sem éri el a célját. A gyári gépjárművédelem szintén alkalmatlan a feladatának az ellátására.

A megoldás:
Az elektronikai úton kivitelezett gépjárművédelmi kialakítások és rendszerek akkor tudják kellően ellátni a feladatukat, ha a beépítés után a megfelelő funkciók a gyári kialakítástól függetlenül, más vezérléssel, más kódolással, nem a gépjármű elektronikai rendszerébe építve és nem kártyás kialakítással kerülnek alkalmazásra!
Ezenkívül van még egy alap követelmény. Hozzáférhetetlenné kell tenni az elektronikai védelmet annak érdekében, hogy a gépjármű típus ismeretével, felkészültséggel, illetve felszereltséggel rendelkező profi tolvajjal szemben is védeni tudja az általa felszerelt gépjárművet!
Ez így már gépjárművédelem, ami ténylegesen és hatékonyan tudja védeni a gépjárműveket!

Dr. Garamvölgyi László